Pannonhalmi Kosárlabda Csarnok
Szerencsés ötlet volt ideépíteni ezt az épületkolosszust, amely modern külsejével és még modernebb berendezésével az ősi monostor új bástyájaként fest.” – írja Horváth Detre útikalauzában, a gimnázium megépítése után. Ebben a közel 70 éves gondolatban benne sűrűsödik mindaz, amit egy új tornacsarnok építésekor komolyan figyelembe kell vennünk.
Szerencsés dolog vagy kegyelmi állapot; később (ahogyan korábban is) a Rend megmaradása múlott az iskola létezésén. Az ötlet majd a megvalósulás mögött mindig ott húzódik az építési akarat, mely azt mutatja: itt Élet van.
Épületkolosszus – léptékváltás? A kosárlabda csarnok ipari méretű kubatúrájának elhelyezése hasonló feszültséget kelthet, mint maga az iskola építése. Hová lett a gyönyörű kilátás a Bakonyra
Modernitás és ősiség. Mindennapi kérdés az Egyházban, a Rend életében, az oktatásban, s az építészetben is. Vajon szükségszerű, hogy a két fogalom különálljon? Miért akarnánk egy épülettel semlegesen viselkedni, s ezzel azt állítani, hogy mi nem „konkurálunk” múltunkkal. Miért ne törekednénk az integrációra, s vele együtt a természetes módon történő fejlődésre, továbbépítésre?
Bástya, falak, támfalak, palánkok: egy építészeti alapelem, mely végigkíséri az ezeréves építést. Védelmezte és oltalmazta a benne élőket, ahogy most a gimnázium is diákjait. Ahol kellett, megszelídítette a hegytetőt, alkalmassá tette a használatra. Egy kitűnő, kortárs építészeti eszköz lehet, ha Pannonhalma épületegyüttese köré, mellé építeni szeretnénk. Az ekleri „mintha mindig is ott állt volna” metódus itt azt jelenti, olyan építészetre kell törekednünk, amely érdemes lehet arra, hogy a benne élő közösség következő generációi az épületet megtartsák, továbbépítsék és újragondolják benne életüket.
Könnyen továbbléphetnénk az idézet utolsó szaván, de az építésznek a „fest” ige elárulja, itt a hely szelleméről van szó. Nem csupán egy megoldandó feladattal állunk szemben, sokkal inkább egyfajta egyensúlyteremtés felelősségével.
eredeti tervezők: Hidasi Lajos, Kiss Tibor (gimnázium épülete); felelős tervező: Gutowski Robert, GUTOWSKI Építész Kft.; munkatársak: Dely-Steindl Barnabás, Boczkó Ákos, Rabb Péter, Perneki Emese, Benke Anna, Kovács Hunor, Tóth Gergely; épületszerkezetek: Horváth Sándor, Tombi Gergely; kert: Páll Attila, statika: Kerek István, Pintér Tamás, Sziklai Ferenc, Balázs Gábor; híd: Gilyén Elemér, Mátyássy Dániel; talajmechanika: dr. Móczár Balázs, épületgépészet: Lakner László; sporttechnológia: Judik Zoltán; akadálymentesítés: B. Iszak Zsuzsanna, Busics György; épületvillamosság: Kolb Dóra; tűzvédelem: Mikus Ferenc; lift: Sütő Ferenc, Kinder György
megbízó: Pannonhalmi Bencés Gimnázium Alapítvány, dr. Várszegi Asztrik főapát, Hardi Titusz iskolaigazgató; projekt vezetők: Rábai László, Beck Sándor (Pannonhalmi Főapátság), Barcza István, Pálffy-Józsa Kristóf (Pannonhalmi Bencés Gimnázium), kivitelező: Knáb János, Katona Ferenc, Vértesaljai Ádám, Horváth András, Miklós Gábor, Merkbau Kft.; pályázat: Radnai Károly, Brinning Tímea, SporTax Zrt.
fotó: Bujnovszky Tamás
következő projekt: Mária kegyhely, Alsószentiván >>