Szent II. János Pál pápa templom
Irodánk a pátyi templom tervezését meghívásos tervpályázaton nyerte el 2004-ben. A teljes tervezési és építési folyamat a helyi közösség szervezésében és részvételével zajlott. Az épület döntő részben adományokból valósult meg, a templom 2019-ben került felszentelésre.
A Szent II. János Pál pápa templom tudatosan reagál az közelmúlt évtizedeinek liturgikus változásaira, ily módon a kortárs templomépítészet egyfajta templom-modell kísérletei közé tartozik. A hangsúly a hívek aktív részvétele felé tolódik. A közösség nem egy távoli szentélyben zajló eseménysorozat passzív résztvevője marad, sokkal inkább a szent cselekmény megélőjévé válik.
Az Egyház szándékait pontosan fogalmazza meg: míg a hagyományos liturgiában a teremtő, mindenható és imádandó Isten került a középpontba, a modern liturgikus törekvésekben a hangsúly eltolódott az újrateremtő Isten, a folytonosan hatását kifejtő megváltás, az „újra és újra” megváltó Krisztus-kép felé. Ahogyan Szent Ágoston fogalmaz: „az Eukarisztia hozza létre az Egyházat”, úgy kerül ma a középpontba a közösségben megélt Krisztus-hit, az Eukarisztia ünneplése.
Innen ered a centrális térszervezés, a főhajó templomkertként jelenik meg, míg a liturgikus tér a barokk templomtípus apszissal záródó szentélyét idézi. A történeti templomépítészet hagyományai új megfogalmazásban jelennek meg: a kert és a templomtér, vagyis a főhajó és a szentély tengelyeinek szögtörése középkori szimbólum, a megtört test metaforája.
A tér leghangsúlyosabb eleme az oltár zöld színű kőtömbje. A szent helyek történelmen, időn és téren átható kisugárzása olyan hagyomány, melynek különös jelentősége van: az oltárkő egy darabból készült, akárcsak Pannonhalmán. Mélyében Szent II. János Pál pápa vérereklyéje. Az oltár közelsége, a centrumra irányuló terményetes fény és az otthonosság érzése a ráhangolódást és az elmélyedést segítik.
A liturgikus teret közösségi és oktatási helyiségek, rendezvénytér, vendégszoba, plébánosi lakás, hivatali irodák és kiszolgáló helyiségek veszik körül, melyek végül a kerttel együtt egy egységes formába rendeződnek. A kisvárosi, heterogén környezetben az ellipszis alaprajzú templom az állandóságot jelenti.
Megbízó: Székesfehérvári Egyházmegye, Spányi Antal megyéspüspök, Páty Római Katolikus Plébánia, Harkai Gábor plébános, Zsolnay Béla c. apát, plébános; templomépítést koordináló bizottság: Balló Zsófia, Budavári Zoltán, Havas Vince, Jordán László, Kővágó István, Michels Gábor, Reményi László, Schumicky András; a templomépítésben rész vevők: a teljes közösség és sokak határokon innen és túl.
Felelős tervező: Robert Gutowski Architects, Gutowski Robert építész; építészet és belsőépítészet: Boczkó Ákos, Bollók Gáspár, Dely-Steindl Barnabás, Kovács Hunor László, Kövér István, Révai Attila, Szokolay Béla Ákos; ötvösművészet: Ozsvári Csaba+; szobrászat: Böjte Horváth István; kertépítészet: Páll Attila; statika: Klopka Zoltán; épületgépészet: Lantos András; épületvillamosság: Sándor Gáspár; hangosítás: Mérő Gellért; tűzvédelem: Mészáros János
Építészeti fotográfia: Bujnovszky Tamás
Alapkő letétel: 2000; meghívásos tervpályázat: 2004; tervezés: 2004-2007; megvalósulás: 2007-2020; templomszentelés: 2019. április 28.
Következő projekt: Koncertterem, Pannonhalma >>